Mitológia bronz szobor - Poszeidón - Laokoón-csoport
Tekintélyes műalkotás, bronz szobor, mérete: 36cm magas, 26cm hosszú, 13cm széles, súlya: 8, 5kg, márvány talpazaton.
Laokoón (görög betűkkel Λ?? κ? ω? ) a városvédő Apollón egyik papja, aki a trójai háború idején élt Trójában.
A ravasz észjárású ithakai király, Odüsszeuszépíttetett egy falovat, ennek belsejében Odüsszeusz és nyolc katonája bújt el. A spártaiak észrevétlenül elhajóztak a Tenedosz-sziget mögé, a falovat pedig a trójai várkapu előtt hagyták. Másnap a trójaiak észrevették a spártaiak távozását és fel akarták hurcolni a fellegvárba a falovat. Laokoón figyelmeztette a trójaiakat, hogy a faló csapdának készült, és beledöfte a dárdáját a falóba, ennek ellenére a trójaiak a fellegvárba vitték a falovat.
Laokoón bikaáldozatot mutatott be Poszeidónnak, a tenger istenének. Ekkor két kígyó közeledett a part felé, és egyenesen Laokoón felé tartottak. Laokoón két fia apjuk segítségére indult, de a kígyók őket is megölték, majd felkúsztak a fellegvárba, és a Palladion alatt pihentek meg.
A monda más változata szerint Laokónnak azért kellett elpusztulnia, mert Apollón határozott tilalma ellenére családot alapított.
Ha reménytelen küzdelemről vagy az emberre kígyóként rátekeredő problémákról van szó, gyakran elhangzik, hogy „ ezzel egy egész Laokoón-csoport sem tudna megbirkózni”. Az ókori papnak, Laokoónnak és két fiának alakja több mint kétezer éve él úgy az emberi kultúrában, mint a hiábavaló, ám annál elszántabb küzdelem szimbóluma.
Mit írt Vergilius Laokoónról? Az olaszok nemzeti eposzában, az Aeneis-ben (ejtsd: éneisz) Vergilius a honalapítónak tekintett Aeneas kalandjait mondja el, a trójai győzelemtől a latiumi (láciumi) honalapításig. Ebben jelenik meg, a trójai háború leírásánál Laokoón alakja is. Ő az egyetlen a trójaiak között, aki gyanút fog a görögök által látszólag csak úgy ott felejtett, hatalmas faló láttán. És miközben a többiek inkább engednének a kíváncsiságnak, és persze az ingyen „ ajándék” csábításának, ő minden módon igyekszik bizonyítani, hogy amit látnak, az veszélyt hozhat rájuk. Bizonyítékképpen még a dárdáját is beleszúrja a ló oldalába, mire az építmény belsejéből furcsa, fegyverzörgésre emlékeztető zajok hallatszódnak. Laokoón ebből arra következtet, hogy akháj harcosok rejtőztek el a falóban, és óva inti a többieket attól, hogy a lovat behúzzák a város falain belülre. A trójaiak már-már hinni kezdenek neki, amikor azonban az akhájok egy hátra maradt tagja bizonygatni kezdi nekik, hogy a faló csupán egy ajándék az egyik, nagyon fontos istennek, Athénének. Így ők is jól járnak, ha beviszik a városba. Laokoón – aki egyébként a mondák szerint Apollón, más helyen Poszeidón papja – ez alatt a tengerparton arra készül, hogy két fiával együtt áldozatot mutasson be az isteneknek. A tengerből azonban egyszer csak előkúszik két, hatalmas kígyó, és rövid küzdelem után mindhármukat megmarja illetve megfojtja. A trójaiak ezt úgy értelmezik, hogy a faló áldozatától megfosztott, haragvó Athéné küldte a kígyókat a papra, ezért, hogy kiengeszteljék az istennőt, gyorsan bevontatják a falovat a városba. Ott azután éjszaka kilopóznak belőle az addig rejtőző akhájok, és beengedve a többi, visszatérő harcost a kapukon, végképp legyőzik Tróját. Más források szerint azonban Laokoónnak egyáltalán nem az akhájokat védelmező Athéné döntése okozta a halálát. A jóval Vergilius előtt élt antiochiai könyvtárnok, Kalkhiszi Euphorion (Kr. e. 224-178 körül) úgy írja le a történetet egy versében, hogy a harcokkal mit sem törődő Apollón büntette meg a papját, éspedig azért, mert az a tilalma ellenére megnősült, és engedett az érzéki vágyainak.
A szobor, amely csak hatszáz év után kerül elő A laokoóni küzdelmet ábrázoló szobor ma a világ egyik leghíresebb alkotása, amely a római Vatikáni Múzeumban áll. Megformálói azonban nem rómaiak, hanem görögök voltak, éspedig a távoli Rhodosz szigetén működő Lüszipposz-iskola tagjai. Lüszipposz a dinamizmust és a hatalmas méretek iránti vonzódást vezette be a szobrászatba. Az ő tanítványa volt a lindoszi Kharész is, aki a rhodoszi kolosszust készítette. (A kolosszust Kr. e. 280 táján emelték, majd 56 évvel később egy földrengés összedöntötte, és mivel nem maradtak fenn róla másolatok, ezért csak a sziget szobrászainak egyéb műveiről lehet következtetni a stílusára. ) A Laokoón-csoport szobra 1506-ban került elő, Rómában, és akkora szenzációt jelentett, hogy ezt az időpontot tették meg a Vatikáni Múzeum alapításának időpontjává. Az ókor nagy, utazó történetírója, Plinius is csodálattal írt arról, hogy Titus egyik termájában (fürdőjében) ott áll egy különleges Laokoón-szobor. Az ásatások során beigazolódott, hogy ez valóban így volt: a szobrot Titus termáinak ásatásai során találták meg, földdel borítva. Ekkor azonban még hosszasan nem lehetett tudni, hogy ki vagy kik voltak a készítői, mert nem véstek be nevet a talapzatába. Később még jó néhány olyan szobrot találtak, amely nagyon nagy hasonlóságot mutatott ezzel, sőt, egy helyen szinte teljesen azonos fejre is ráakadtak, azokon viszont mindig ugyanannak a három szobrásznak a neve szerepelt. Így ma már biztosra vehető, hogy Rómában az ott letelepedett, három rhodoszi szobrász: Hagészandrosz, és két fia, Polüdorosz és Athanadórosz készítette a Laokoónt.
Jelenlegi ára: 250 000 Ft
Az aukció vége: 2020-12-25 22:40 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése